Megállsz vagy csúszol? Így teszi tönkre a fékedet a tél (és ezért villog az ESP) Elengedhtetelen a fékrendszer karbantartása
Január végére járunk. Túl vagyunk már pár havas reggelen, ónos esőn és a latyakos utakon. Valószínűleg Te is érezted már azt a gyomorszorító pillanatot, amikor ráléptél a fékre, és az autó nem lassult úgy, ahogy szokott, csak a fékpedál kezdett el remegni a talpad alatt (köszönhetően az ABS-nek). Ilyenkor hajlamosak vagyunk csak az útra vagy a gumikra fogni a dolgot.
Pedig sok esetben a technika állapota a szűk keresztmetszet. A fékrendszer karbantartása télen nem csak ajánlott, hanem kötelező – főleg, ha olyan nagy teljesítményű autót vezetsz, mint egy Audi, BMW vagy Mercedes. Az A-P Autószervizben Dunakeszin mostanában sok olyan autóval találkozunk, ahol a tulajdonos azt hitte, minden rendben, pedig a fékrendszer már az „utolsókat rúgta”. Nézzük, miért gyilkos a tél a fékekre!
A láthatatlan gyilkos: A fékfolyadék vizesedése
Tudtad, hogy a fékfolyadék (hétköznapi nevén fékolaj) higroszkópos? Ez azt jelenti, hogy magába szívja a nedvességet a levegőből. Ez egy természetes folyamat, nem tudod megállítani. De miért baj ez télen?
Két okból:
- Korrózió belülről: A fékrendszerbe került víz elkezdi enni a fém alkatrészeket (pl. az ABS kockát vagy a munkahengereket) belülről. Ez milliós kárt okozhat egy modern ESP rendszernél.
- Fagyás és forrás: Télen a vízjegyek megfagyhatnak a csövekben, dugót képezve. De még veszélyesebb, hogy a vizes fékfolyadék forráspontja drasztikusan lecsökken. Egy erősebb fékezésnél (vagy ha az ESP folyamatosan dolgozik a csúszós úton) a folyadék felforr, buborékok keletkeznek, és a fékpedál „beesik”. Ekkor szűnik meg a fékhatás.
Nálunk, az A-P Autószervizben egy speciális műszerrel másodpercek alatt megmérjük a fékfolyadékod forráspontját. Ha túl sok benne a víz, azonnal cserélni kell!
A só és a berohadt fékek
Az utak sózása jó a jég ellen, de katasztrófa az autódnak. A sós hólé bejut mindenhova, így a féknyergek mozgó alkatrészei közé is. Ha a porvédő gumik kicsit is sérültek, a só bejut, és „összeragasztja” a féket.
Ez mit jelent a gyakorlatban? A fékbetét nem húzódik vissza teljesen, amikor leveszed a lábad a pedálról. Folyamatosan hozzáér a tárcsához. Eredmény:
- Az autó többet fogyaszt.
- A féktárcsa túlhevül és eldeformálódik (ezért ráz a kormány fékezéskor).
- Félrehúz az autó (ami jégen életveszélyes).
ABS és ESP: Amikor az elektronika tehetetlen
A modern német autók (pl. BMW xDrive, Audi Quattro, Mercedes 4Matic) tele vannak vezetéstámogató rendszerekkel. Az ABS (blokkolásgátló) és az ESP (menetstabilizáló) másodpercenként többször is fékezgetik a kerekeket külön-külön, hogy az úton tartsanak.
De ne felejtsd el: az elektronika csak parancsot ad, a munkát a mechanika végzi!
Ha a féknyereg szorul, vagy a fékbetét kopott („vas a vason”), akkor az ESP hiába próbálja stabilizálni az autót, nem fog sikerülni. A műszerfalon villogó sárga lámpa nem azt jelenti, hogy az autó megoldja helyetted – hanem azt, hogy épp küzd a fizikával. Ha a fékrendszer nincs topon, ezt a csatát el fogja veszíteni.
Mit tehetsz Te?
Ne várd meg, amíg a kopásjelző kigyullad! A prémium autók fékrendszere összetett (elektromos kézifék, kopásjelző szenzorok, kerámia tárcsák stb.), ezért otthoni barkácsolást nem javaslunk.
A fékrendszer karbantartása nálunk a következőket jelenti:
- Fékfolyadék forráspont-mérés.
- Féktárcsák és betétek vastagságának ellenőrzése.
- Féknyergek és csúszkák tisztítása, zsírzása (hogy a só ne okozzon beragadást).
- ABS szenzorok tisztítása.
Kezdd a februárt biztonságban! Ha furcsa hangot hallasz fékezéskor, ráz a kormány, vagy csak bizonytalannak érzed a megállást, gyere el hozzánk Dunakeszire. Az életed múlhat rajta.